Válságmenedzsment

Minden cég, vállalat életében előfordulnak mélypontok, hullámvölgyek. Kedvezőtlen kormányzati intézkedések, devizapiaci árfolyamváltozások, nagyobb megrendelők elvesztése, tőkeerős versenytársak megjelenése, adóváltozások, sorolhatnánk a végtelenségig az okokat. Szolgáltatásunk keretében vállaljuk bajba jutott vállalatok válságkezelését.

Miért célszerű?

A válsághelyzet kialakulásával egy dolog biztos: alkalmazkodni, változtatni kell. A válsághelyzet tipikusan olyan szituáció, amikor hirtelen kell nagy horderejű döntéseket hoznunk. További rossz döntések sorozata a vállalkozás végét is jelentheti egyben.

Kulcsfontosságú tehát, hogy ebben a helyzetben jó döntések szülessenek, a vezetők a válság jeleit időben észleljék, és megtegyék a szükséges lépéseket. Megalapozott döntésekhez azonban szükséges a külső és belső környezet pontos ismerete, határozott stratégia, hatékony folyamatmenedzsment és döntésvégrehajtás.

A válsághelyzet vezetői rutinmunkával nem kezelhető, ugyanis a vezetők többségének nincs ilyen irányú tapasztalata, kompetenciája, ezért előfordulhat, hogy nem a leghatékonyabb stratégiát dolgozzák ki a válság kezelésére. A válsághelyzet leküzdése nem lehetetlen, ehhez azonban tudatos válságkezelésre, válságmenedzselésre van szükség, melyet sokszor érdemes egy külső, független, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező válságmenedzserre bízni.

Szolgáltatásunk ingénybevétele esetén arra törekszünk, hogy a kialakult válsághelyzeten minél hamarabb, minél kisebb áldozattal átlendítsük vállalkozását.

A válság jelei

A válsághelyzetek általában nem minden előzmény nélkül alakulnak ki. Már a kezdeti rendellenességekre is nagy figyelmet kell fordítani, ha szükséges, még a válság elmélyülése előtt be kell avatkozni, meg kell tenni a szükséges lépéseket. A jelek külön-külön nem feltétlenül jelentik azt, hogy egy vállalkozás válságban van, viszont ha egyre több jel mutatkozik egyre erőteljesebben, az már egyértelmű jele annak, hogy a vállalkozás a válság felé sodródik.
A válság kialakulásának jelei:

  • Csökkenő árbevétel, mérséklődő piaci aktivitás
  • Növekvő, eladatlan készletek
  • Tartelékok felélése
  • Likviditási problémák jelentkezése
  • A kitűzött célok nem teljesülnek, helyette nincsenek új célok
  • Növekvő fluktuáció, tehetséges munkavállalók távozása
  • A vezetők döntéseiket kapkodva, hirtelen hozzák meg, ezért sok a hibás döntés
  • Motiválatlan munkavállalók
  • Ellentmondásos, kozmetikázott vezetői riportok
  • Romló munkahelyi légkör: munkacsoportok nem alakulnak ki, illetve szétesnek
  • A kommunikációs csatornák hatékonysága romlik

A válság okai

A válság kialakulásának okait két nagy csoportra oszthatjuk. A válság kialakulhat egyrészt olyan belső tényezők következtében, melyeket a vállalkozás tud vagy tudott volna kontrollálni, másrészt a válság kialakulásában olyan külső tényezők is szerepet játszhatnak, melyekre a vállalkozásoknak csak részben vagy egyáltalán nincs ráhatása. Nem ritka, hogy a válság okai egymást erősítve jelentkeznek.
A válság kialakulásának okai:

Belső tényezők:

  • Vezetői inkompetencia
  • Rossz vállalati struktúra
  • Családi vállalkozás túlnövi magát
  • Elhibázott befektetések
  • Hibás piacszegmentálás
  • Pályázati pénzek visszafizettetése
  • Túlzott hitelfelvétel
  • Termékek versenyképességének csökkenése; minőség, ár problémák
  • Hatékonyságcsökkenés, méretnagyságból eredő problémák.
  • Nagyobb beszállítók, vevők elégedetlensége, szerződésbontása

Külső tényezők:

  • Tőkeerős versenytársak megjelenése
  • Adóváltozások (ÁFA, vám, környezetvédelmi termékdíj, stb.)
  • Állami szabályozás, törvények változása
  • Árfolyamváltozások
  • Általános iparági visszaesés
  • Vevők nem fizetnek, csődbe mennek
  • Baleset, katasztrófa, vis major
  • Bűnügy

Válságkezelés lépései

  1. Az első lépés a válsághelyzet felismerése, illetve annak beismerése. Ez természetesnek tűnik, sajnos az esetek többségében mégsem az. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy sok esetben a vezetők a válság előjeleit hajlamosak figyelmen kívül hagyni, sőt, bizonyos esetekben eltitkolni. A válsághelyzet beismerése ugyanis gyakran annak beismerését is jelenti egyben, hogy valamit rosszul csinálunk, amit senki sem szeret felvállalni a többi vezető előtt.
  2. A válságkezelés második lépése az okok meghatározása, melyek között gyakran meghatározó szerepe van a szakmai kompetencia és a kockázatkezelés hiányának, az erőforrások szűkösségének, a nem kielégítő tervezésnek és a nem megfelelő szabályozásnak.
  3. A harmadik lépés a megoldási javaslatok számbavétele, valamint a megoldási alternatívák vizsgálata. Ennek során meg kell határozni a szükséges célokat, felelősöket, feladatköröket, elvárt eredményeket, határidőket, erőforrásigényt. A végeredményt általában a szóba jöhető megoldások valamilyen komplex rendszere jelenti, melyek során vegyesen kell alkalmazni speciális jogi és gazdasági eszközöket.
  4. A negyedik lépés a válságkezelés gyakorlati megvalósítása, mely általában a “legfájdalmasabb” szakasz is egyben. Ez vállalatonként nagyon eltérő lehet, mely függ a válság mélységétől, okaitól, a vállalkozás jellegétől, stb.
  5. A válságkezelés a sikeres gyakorlati megvalósítással még nem ér véget. Ugyanis ki kell építeni a megfelelő visszajelzés-rendszereket, visszacsatolásokat melyekkel nyomon lehet követni, hogy a végrehajtott változtatások meghozzák-e a kívánt eredményt.